MORZSÁK
TARTALOM:Lovas turizmus
Létrehozva: 2006. április 1.
Módosítás: 2006. április 1.
Forrás: Magyarország.hu
Cikk:
A magyarok ősei az eurázsiai nomád pásztorélet központjában
éltek, ahol a ló háziasítása, hasznosítása alapvető volt, így nem csoda, ha a
magyarság történelmében fontos szerepet játszó ló és lovaglás miatt a magyart
lovas nemzetnek tartják.
A legismertebb magyar történelmi lovasság a huszárság,
melynek kialakulása népvándorló őseinkhez nyúlik vissza. A könnyűlovas
fegyvernem az eurázsiai sztyeppe lovas-nomád népeinek jellemzője volt az ókortól
a XIX. századig. Lovuk és fegyverzetük könnyű, fő harci eszközük a nyíl.
Taktikájukra jellemző a cselvetés, a színlelt megfutamodásból való
visszafordulás. Ez a harcmodor teljesedett ki a magyarok "kalandozó"
hadjárataiban.
A huszárságot, mint fegyvernemet - díszes
egyenruhájával és nyergelési technikájával egyetemben - a magyarok terjesztették
el szerte a világon. Az elsőreguláris huszárezredeket 1741-ben Mária Terézia
Habsburg császárnő állította fel.
Magyarország lovas találmányai közül a legjelentősebb talán
a kocsi "feltalálása" volt. Történetírók szerint a kocsi egy
szekérkészítésből és fuvarozásból élő Bécs és Budapest között található kis
magyar falu, Kocs után kaphatta nevét. A fogatolás szerszámainak: a hámok,
sallangok, kantárok használatának, valamint a fogatolási- és hajtásmódok
(kettes, négyes, ötös) kialakulásában a magyar találmányok és módszerek szintén
nagy befolyást gyakoroltak.
Lovasbemutatók, lovas turizmus
A Magyarországra látogató vendégek közül sokan a
speciálisan magyar látványosságként ismert bemutatók miatt keresik fel a
pusztát, ahol eredeti környezetben kísérhetik figyelemmel a magyar
csikósok, huszárok vagy honfoglalás-kori hagyományőrzők műsorát. A csikósok
bemutatója lovas felvonulással, lovas köszöntéssel kezdődik, melyet a lovas
tudást és virtust bemutató különféle ügyességi gyakorlatok - lófektetés,
ültetés, kendőlopás - követnek. Egyedülállóan magyar jelenség a Puszta-ötös,
vagy ismertebb nevén a Koch-ötös.
A nomád pásztorélet hagyományait, tárgyait, eszközeit,
épületeit többfelé őrzik és ápolják Európa talán legfenségesebb pusztáin, a
Hortobágyon és Bugacpusztán. Itt élnek őshonos állataink is: a
magyar szürke marha, a bivaly és a rackajuh. Európában szintén csak ebben a
térségben jellemző a heveder nélküli csikósnyereg, a patrac. A jellegzetes
csikósgúnya és a karikás ostor szintén csak a magyar csikós sajátja.
A sokszínű magyar tájon a lovak szerelmeseit kétszáznál
is több, saját istállóval, lovardával rendelkező fogadóhely várja. Számos
helyszínen található lovas iskola, mely foglalkozik kezdő és haladó
lovasoktatással. A lovagolni vágyó megtanulhat fogatot hajtani, mehet lovas vagy
fogat túrára, vagy választhatja akár a vadászlovaglást is, netán utazhat
cigánykocsival. Több létesítményben magas színvonalú díjlovagló-, díjugrató- és
militaryképzés is folyik.
Lovas helyet és a magyarországi lovaglások általános
tudnivalóiról a Magyar Lovas Turisztikai Szövetség honlapján
kereshet.
A magyar lótenyésztés
A magyar lótenyésztés ma újra virágkorát éli. A múlt század
katonai hátasait idézi az elegáns megjelenésű, szép küllemű, értelmes, erős
fizikumú, de mégis könnyed mozgású, jól lovagolható fajta, a kisbéri
félvér. A híres lipicai szürke, a barokk küllemű, értelmes és szívós
fajta méltán örvend népszerűségnek a versenysportban. A négyszáz éves lipicai
fajta tenyésztése az észak-magyarországi Bükk hegységben, Szilvásvárad
környezetében a legelterjedtebb.
A nóniusz lófajtát százhatvan éve tenyésztették ki a
Mezőhegyesi Ménesben. Ez a magyar fajta megjelenésében egyedülálló a világon.
Magas nyakillesztése és kissé domború profilvonalú feje impozáns, barokk kori
megjelenést kölcsönöz e lovasbemutatókon kedvelt fajtának. Az arab lovak
csodálói bizonyára kedvüket lelik a Bábolna és Radautz által tenyésztett
Shagya Arab fajtában, mely fogatlóként és hátasként egyaránt használható.
A Furioso-North Star fajta kancacsaládjai kétszáz évnél is régebbiek.
Szilárdak, erőteljesek és tömegesek.
A magyar lótenyésztést dicséri minden idők leghíresebb
versenylova: Kincsem, a legyőzhetetlen kanca. 1876 és 1879 között Európa
legnevesebb versenypályáin ötvennégyszer startolt, s mindannyiszor nyert. Méltán
híres az Epsom-i Derby-t nyerő Kisbér, a bábolnai tenyésztésű
Imperiál, az ügető Európa-rekorder Baka és Elly.
Lovassport
A mai magyar lovassportok közül legsikeresebb szakágunk a
fogathajtás, melynek színvonalát Abonyi Imre, Bárdos György, Fülöp
Sándor, Bozsik József, Juhász László, Kecskeméti László, Lázár Zoltán
világbajnokaink fémjelzik. Nemzetközi sikereink nyomán egyre népszerűbb és
sikeresebb sportágunk a díjugratás. A hazai díjugrató lovas élet
legjelentősebb eseményei a Hortobágyon és Budapesten évente megrendezett CSIO
Díjugrató Világkupa-fordulók. 1998-ban Magyarország csapata nyerte el a Nemzetek
Díját Budapesten, és ugyanebben az évben egy másik világkupa-fordulón is győzött
csapatunk. Turi József a Római Világjátékok egyik versenyszámában győzelmet
aratott, összetettben a hatodik helyezést érte el. Díjlovaglásban Dallos Gyula
révén sok éve a világ élvonalában vagyunk.
(Forrás: Magyar
Lovas Turisztikai Szövetség)