Előre tervezett karbantartás miatt az Oktatási Hivatal oktatas.hu, diakigazolvany.hu és educatio.hu honlapjai, 2022.07.01 18:00 és 2022.07.03. 23:59 között nem lesznek elérhetők.
MORZSÁK
TARTALOM:Magyarország történelme (kronológia)
Létrehozva: 2006. március 31.
Módosítás: 2015. december 15.
Forrás: Magyarország.hu
Cikk:
Az uráli népek közösségének felbomlása (finnugorok és szamojédek szétválása).
A finnugor nyelvi közösség szétválása. Az ugorok Nyugat-Szibériában maradnak.
Pannónia hun uralom alá kerül.
Az avarok a Kárpát medencébe költöznek.
Nagy Károly megsemmisíti az avar kánságot. A Dunántúl frank uralom alá kerül.
A magyar és kabar törzsek elszakadnak a kazár birodalomtól.
Az első magyar kalandozás a Frank Birodalom területén.
A besenyők kiűzik a magyarokat Etelközből. A honfoglalás kezdete.
Honfoglalás - a magyar törzsek keletről érkezve Árpád vezetésével elfoglalják a Kárpát-medencét.
A magyarok megdöntik a morva fejedelemséget.
907.
A pozsonyi csatában a magyarok legyőzik IV. (Gyermek) Lajos keleti frank uralkodó seregét, ezzel a Kárpát-medence egész területét a törzsszövetség birtokolja.
Sankt Gallen bencés monostorát kifosztják a kalandozó magyarok.
I. Henrik német király Riadénél (Merseburg közelében) legyőzi a magyarokat.
Magyar kalandozó seregek az arabokkal harcolnak a Pireneusi-félszigeten.
Nagy Ottó német király győzelme Augsburgnál a magyarok felett.
Magyar vereség a bizánciaktól. A kalandozásoknak vége szakad.
Géza fejedelem követeket küld Nagy Ottó császárhoz. A nyugati keresztény térítés kezdete a magyarok közt.
Géza fejedelem halála. István fejedelem trónra lépte. Koppány lázadása.
Királlyá koronázzák I. (Szent) Istvánt, akinek uralkodása alatt a magyarok felveszik a kereszténységet, kiépül a magyar állam szervezete.
Szent István leveri Gyula fejedelmet, és elfoglalja Erdélyt.
Szent Gellért püspök Magyarországra érkezik.
(Szent) Imre herceg, trónörökös "vadászbaleset" áldozata lett.
Szent István halála. Utóda Orseolo Péter (1038 - 1041).
Aba Sámuel király Ménfőnél csatát veszít III. Henrik császárral szemben. Orseolo Péter második királysága (1044 - 1046)
szeptember 1. I. András trónra lépte. Vata-féle nagy pogánylázadás;
szeptember 25-én a lázadók szent Gellért püspököt megölik.
I. Henrik császár sikertelenül ostromolja Pozsonyt.
I. András király Tihanyban apátságot alapít. Latin nyelvű alapítólevelében található az első összefüggő magyar nyelvű szövegrészlet.
I. Béla leveri a második pogány zendülést.
I. (Szent) László (1077-1095) kiadja törvénykönyveit, amellyel biztosítja a magántulajdon védelmét.
július 25. Gellért püspök szentté avatása;
augusztus 20. I. István szentté avatása;
november 4. Imre herceg szentté avatása.
I. (Szent) László elfoglalja a megüresedett horvát trónt.
Kálmán elfoglalja a dalmát városokat.
Kálmán megvakíttatja Álmost és fiát, Bélát.
I. Béla felveszi a Ráma (Bosznia) király címet.
Az 1144-ben muzulmán kézre került Edesa visszafoglalására és a Szentföld felszabadítására a III. Konrád német és VII. Lajos francia király vezette keresztes hadak áthaladnak Magyarországon.
I. Géza háborúi Ottó bizánci császárral.
A Pray-kódex keletkezése. (Benne található a legkorábbi magyar szövegemlék, a Halotti Beszéd.)
A negyedik keresztes hadjárat során a keresztesek Velence részére elfoglalják Zárát a magyar királytól.
Anonymus Gestája a honfoglalásról.
I. András Erdélybe telepíti a Német Lovagrendet. Feladatuk: a kunok elleni védelem és a keresztény hitre való térítésük.
II. András szentföldi keresztes hadjárata.
A II. András király uralkodása alatt kiadott Aranybulla megerősíti a feudális kiváltságokat, és ellenállási joggal ruházza fel a nemességet.
II. András módosított formában megújítja az Aranybullát.
Julianus domonkos szerzetes első útja a volgai magyarokhoz.
A kunok a mongolok elől Magyarországra költöznek.
Tatárok dúlják fel az országot. Az újjáépítés IV. Béla király műve.
Az esztergomi gyűlés dekrétumba foglalja a nemesek kiváltságait.
Kézai Simon elkészíti Gesta Hungarorum című művét (benne a hun-magyar azonosság elméletével).
A második tatárjárás.
III. András királlyal kihal az Árpád-ház.
A trónra Anjou-házbeli uralkodó lép: I. Károly Róbert.
Károly Róbert bevonul Szlavóniába és Horvátországba.
Károly Róbert Temesvárról új székhelyére, Visegrádra költözik. Megkezdődik a királyság újjászervezése.
A magyar aranyforint első említése.
A magyar, a cseh és a lengyel király visegrádi kongresszusa.
Trónra lépKároly Róbert fia, I. (Nagy) Lajos, akinek uralkodása alatt éri el a középkori magyar állam legnagyobb kiterjedését.
Nagy Lajos első nápolyi hadjárata.
A pestis (Fekete Halál) Magyarországon.
A budai országgyűlésen Nagy Lajos megerősíti az Aranybullát és törvényeket hoz.
Nagy Lajos a tárai békében megszerzi a dalmát tengerpartot Velencétől.
Nagy Lajos utolsó szerb hadjárata. Lázár szerb fejedelem elismeri a magyar fennhatóságot.
Nagy Lajos egyetemet alapít Pécsett.
Nagy Lajost Krakkóban lengyel királlyá koronázzák.
A folyamatos török betörések kezdete Magyarországon.
Az óbudai egyetem alapítása. (Az egyetem 1403-ban megszűnik, de 1410-ben négy karral újraalapítják.)
A nikápolyi csatában a törökök első komoly győzelmüket aratják, legyőzik luxemburgi Zsigmond király keresztes seregeit.
július 28. - Zsigmondot cseh királlyá koronázzák;
szeptember - az erdélyi török betörések kezdete.
Zsigmond magyar vazallust ültet Havasalföld trónjára, Nándorfehérvár magyar, Galambóc török kézre kerül.
február a huszita betörések kezdete Észak-Magyarországon;
június elején Zsigmond Galambócnál vereséget szenved a töröktől.
Zsigmondot Milánóban Itália királyává koronázzák.
Zsigmondot IV. Jenő pápa Rómában császárrá koronázza.
A pozsonyi országgyűlésen Zsigmond kiadja igazságszolgáltatási és katonai reformtörvényeit.
A magyar rendek küldöttsége Krakkóban királlyá választja III. (Jagelló) Ulászló lengyel királyt.
A magyar hadak törökellenes (ún. hosszú) hadjárata Hunyadi János vezetésével.
november 10. A várnai csatában a magyar sereg súlyos vereséget szenved a töröktől;
I. Ulászló király elesik;
november 3-án a Morava mezején Hunyadi vereséget mér a törökre.
Hunyadi János sikerrel védi meg Nándorfehérvárt, a török támadásokat fél évszázadra megállítja.
Hunyadi Mátyás uralkodása alatt Magyarország jelentős európai hatalom: a Fekete Sereg meghódítja Csehország egy részét, beveszi Bécset.
szeptember 29-én a rákosmezei országgyűlés kimondja: a Jagelló-ház kihalta után idegen uralkodót többé nem választ.
A Dózsa György vezette legnagyobb magyar parasztfelkelés.
augusztus 29-én a törökök beveszik Nándorfehérvárt.
augusztus 29. - A mohácsi csatában a támadó török birodalommal szemben elbukik az önálló magyar állam. A rendek egy része Szapolyai Jánost, másik része I. (Habsburg) Ferdinándot választja királlyá.
Budát elfoglalják a törökök. Az ország három részre szakad, nagy része török uralom alá kerül, Észak- és Nyugat-Magyarország a Habsburgokat ismeri el uralkodónak, Erdély az 1570-es speyeri szerződés nyomán önálló fejedelemség lesz.
A 15 éves háború a török ellen a zsitvatoroki békével ér véget.
Bocskai István (1605-től erdélyi fejedelem) függetlenségi harca, melyet a bécsi béke zár le.
Bocskai Istvánt Marosszerdán erdélyi fejedelemmé választják.
Erdély fénykora Bethlen Gábor fejedelemsége alatt.
február 2-án Zrínyi Miklós a török ellenes háborúban részt vevő Rajnai Szövetség Lovasai és a magyar csapatok élén felégeti a török utánpótlását biztosító eszéki Dráva-hidat;
június 30-án a szövetséges csapatok feladják a Zrínyi által a Muraköz védelmére épített Új-Zrínyivárat;
augusztus 10-én a bécsi udvar Vasváron 20 évre békét köt a törökkel. Meghagyja foglalásaikat, sőt az erdélyi várakban állomásozó német katonaság kivonására is ígéretet tesz.
A béke miatt elégedetlenkedő magyar nemesek szervezkedni kezdenek Wesselényi Ferenc nádor vezetésével.
Habsburg ellenes szervezkedésért Bécsújhelyen kivégzik gr. Zrínyi Pétert és gr. Frangepán Ferencet, Bécsben pedig Nádasdy Ferencet.
Habsburg császári segítséggel kiűzik a törököket Magyarországról.
A szövetségesek felszabadítják Budát.
A szerémségi Karlócán a Szent Szövetség és a törökök aláírják a 25 évre szóló békét, mely rendezi a szemben álló felek viszonyát.
II. Rákóczi Ferenc (1704-től erdélyi fejedelem, 1705-től vezérlő vezérlő fejedelem) szabadságharca a Habsburgok ellen.
1707-ben az ónodi országgyűlés kimondja a Habsburgok trónfosztását, de a szabadságharc elbukik.
I. József és a magyar rendek képviselői Szatmáron békét kötnek. A béke amnesztiát, a vallási törvények megtartását, a rendi sérelmek orvoslását ígéri.
A magyar országgyűlésen a rendek önként felajánlják az osztrák örökösödési szerződés elfogadását. A magyar Pragmatica Sanctio 1918-ig szabályozza Magyarország és a Habsburg-ház közjogi viszonyát.
A pozsonyi országgyűlésen a magyar rendek "életüket és vérüket" ajánlják Mária Teréziának (1740-1780).
Mária Terézia kiadja az Urbáriumot, melyben országosan szabályozza a jobbágyok terheit.
Mária Terézia kiadja a Ratio Educationist.
II. József uralkodása. A felvilágosult-abszolutista uralkodó, a "kalapos király" számos reformot vezet be, de ezeket három kivétellel halálos ágyán visszavonja.
1832-től az országgyűlés latin helyett magyarul tartja gyűléseit.
Kossuth szerkesztésében napvilágot lát az Országgyűlési Tudósítások.
Kossuth szerkesztésében megindul a Pesti Hírlap.
Ülésezik az országgyűlés. A szentesített II. tc. hivatalos államnyelvnek nyilvánítja a magyart.
március 15. Forradalom Pesten;
április 7-én V. Ferdinánd király kinevezi a Batthyány Lajos gróf vezette első független, felelős magyar kormányt;
április 11-én szentesíti az utolsó rendi országgyűlés által elfogadott törvényeket.
szeptemberben fegyveres szabadságharc kezdődik a Habsburgok ellen. A honvédseregek a kezdeti vereségek után győzelmek sorát aratják.
Az országgyűlés Debrecenben kimondja a Habsburgok trónfosztását, Kossuth Lajost kormányzóelnökké választja.
augusztus 13. A szabadságharc bukása. Világosnál a magyar seregek leteszik a fegyvert az osztrák császári és orosz cári túlerő előtt.
A Habsburg-udvar a látszatalkotmányosságot sugalló olmützi alkotmányt is felrúgva, közzéteszi a "kormányzati alapelveket", mely a császári egyeduralmat vezeti be.
I. Ferenc József kiadja az úrbéri pátenst és a földtehermentesítési nyílt parancsot.
I. Ferenc József kiadja a birodalmak közjogi viszonyait újra szabályozó Októberi Diplomát.
A Pesti Napló közzéteszi Deák Ferenc Húsvéti cikkét.
Kossuth nyílt levele Deákhoz, melyben tiltakozik a kiegyezés ellen.
Kiegyezés a Habsburg-házzal. I. Ferenc Józsefet magyar királlyá koronázzák, létrejön az Osztrák-Magyar Monarchia. Magyarországon igen gyors gazdasági fejlődés kezdődik, de súlyosbodnak a politikai és a nemzetiségi feszültségek.
Eötvös-féle népiskolai törvény az általános tankötelezettségről 6-12 év között, az iskolák állami felügyeletéről, az állami tanítóképzők felállításáról stb.
Wekerle Sándor kormánya (valutareform, iparreform, balesetbiztosítási törvény, polgári házasságról szóló törvény bevezetése)
Kossuth Lajos halála.
Fényes külsőségek közepette megünneplik a honfoglalás ezredik évfordulóját, a millenniumot.
A "vérvörös csütörtök": tömeges munkástüntetés
Ferenc Ferdinánd osztrák trónörökös elleni szarajevói merénylet után az Osztrák-Magyar Monarchia hadat üzen Szerbiának,
kitör az első világháború.
86 esztendős korában meghal I. Ferenc József.
Budapesten győz az "őszirózsás forradalom", Károlyi Mihály gróf lesz a miniszterelnök, megölik Tisza Istvánt.
Az antant területi követelései miatt lemond Károlyi. A kommunista Kun Béla vezetésével létrejön a Tanácsköztársaság. A kommün 133 napig tartja magát. Szegeden ellenkormány alakul.
Horthy Miklós, az ellenkormány hadügyminisztere, a nemzeti hadsereg fővezére bevonul Budapestre.
Kormányzóvá választják Horthy Miklóst. Magyarország névleg ismét "királyság", de az államfői hatalom kérdését véglegesen nem rendezik.
Aláírják a trianoni békét, amely Magyarország területét 288 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakosságát 18,2 millióról 7,6 millióra csökkenti. Magyarok milliói kerülnek az összeomlott monarchia utódállamaiba, a magyar külpolitika célja a revízió lesz.
Becikkelyezik a Habsburg-ház trónfosztásáról szóló törvényt.
Bethlen István gróf miniszterelnöksége alatt konszolidálódik az ország, de a gazdasági világválság hatásait nem tudja kivédeni.
Magyarország a Népszövetség tagja
Népiskolai törvény (átfogó oktatási reform)
A biatorbágyi viadukt felrobbantása
Gömbös Gyula miniszterelnöksége alatt a külpolitika egyre inkább (a fasiszta Németország és Olaszország) a tengelyhatalmak támogatásátkeresi.
Az első zsidótörvény
Az olasz-német döntőbíróság az első bécsi döntéssel visszaadja Magyarországnak Csehszlovákiától a Felvidék magyarok lakta részét,;
1939. márciusban visszakerül Kárpátalja;
1940 augusztusában a második bécsi döntés Észak-Erdélyt a Székelyfölddel Magyarországnak ítéli.
A második zsidótörvény
A második bécsi döntés
Magyarország csatlakozása a háromhatalmi egyezményhez
Miután Magyarország az örök barátsági szerződést megszegve átengedi a Jugoszláviát megszálló német hadsereget, öngyilkos lesz Teleki Pál miniszterelnök. Április 16-án Bácska, Baranyai háromszög, Muraköz, Muravidék visszakerül Magyarországhoz.
A Bárdossy László vezette kormány hadat üzen a Szovjetuniónak, Magyarország belép a második világháborúba.
A Don-kanyarnál megsemmisül a 2. magyar hadsereg.
március 19-én Magyarországot megszállják a németek;
október 15-én Horthy sikertelen kiugrási kísérletet tesz, másnap a németek lemondásra kényszerítik; "nemzetvezető" lesz Szálasi Ferenc, a nyilaskeresztes párt vezére;
Megkezdődik a zsidók gettóba gyűjtése és deportálása.
Debrecenben - a szovjet hadsereg által megtisztított keleti országrészben - összeül az Ideiglenes Nemzetgyűlés. A másnap megalakult Ideiglenes Kormány hadat üzen Németországnak.
április elején a szovjet hadsereg kiveri a németeket az országból. Magyarország embervesztesége a második világháborúban mintegy 1 millió ember, megsemmisül a nemzeti vagyon 40 százaléka;
novemberben a parlamenti választásokon a Független Kisgazdapárt győz.
február 1-jén Magyarország köztársaság lesz, az államfő Tildy Zoltán;
augusztus 1-jén pénzreform, a forint bevezetése.
február 10. Magyarország aláírja a párizsi békét, amely visszaállítja a trianoni határokat, Csehszlovákia hídfőt (három falut) kap Pozsonynál;
július 1. a hároméves terv elindítása.
A "kékcédulás" választásokból a választási csalásoktól sem visszariadó kommunista párt kerül ki legerősebben. Megkezdődik az ellenzék felmorzsolása, a "szalámi taktika".
A bankok államosítása
Törvény születik a száznál több munkást foglalkoztató üzemek államosításáról.
Életbe lép a Magyar Népköztársaság alkotmánya.
Moszkvai utasításra Rákosi helyett Nagy Imre lesz a miniszterelnök, megkezdődik a hibák "kiigazítása". Nagy Imrét 1955 áprilisában leváltják, később kizárják a pártból.
október 23-november 4.
Forradalom és szabadságharc a belpolitikai élet demokratizálásáért, a nemzeti függetlenségért. november 1-jén Nagy Imre kormányfő bejelenti Magyarország kilépését a Varsói Szerződésből;
Kádár János november 4-én bejelenti a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány megalakulását, és behívja a szovjet csapatokat. A forradalmat leverik, a példátlanul véres megtorlás több mint kétszáz életet követel, (általános, de nem teljes) amnesztiát csak 1963-ban hirdetnek. Letartóztatják a jugoszláv nagykövetségen menedéket kérő, de azt elhagyó Nagy Imrét és társait is.
A halálra ítélt Nagy Imrét és társait kivégzik.
1961. február 19-re befejeződik a mezőgazdaság szocialista átszervezése.
Részleges amnesztia
Az MSZMP VIII. kongresszusa megállapítja, hogy befejeződött a szocializmus alapjainak lerakása.
Általános közkegyelem
A Vatikán és Magyarország megbízottainak megállapodása Magyarország és a katolikus egyház viszonyáról.
Az MSZMP KB határozatot hoz az új gazdasági mechanizmusról.
Magyarország a Varsói Szerződés tagállamaként részt vesz Csehszlovákia szovjet megszállásában, a "prágai tavasz" leverésében. Az új gazdasági mechanizmus bevezetése visszaesik.
Mindszenty József végleg elhagyja Magyarországot, és Rómába távozik.
A minisztertanács döntése a bős-nagymarosi vízlépcső megépítéséről.
Az Egyesült Államok visszaadja a második világháború után Amerikába került Szent Koronát és a koronázási jelképeket.
A "létező szocialista rendszer" társadalmi ellenzékének monori találkozója.
Létrejön a Magyar Demokrata Fórum, amely
1988-ban független társadalmi szervezetté alakul.
március 30. Megalakul a Fiatal Demokraták Szövetsége (Fidesz);
az MSZMP május 20-22-i pártértekezletén felmentik Kádár Jánost a főtitkári tisztségből;
január 28.
Pozsgay Imre 1956-ot népfölkelésnek nevezi;
március 23-án megalakul az Ellenzéki Kerekasztal;
az Országgyűlés november 24-26-i ülésszakán Németh Miklós lesz a miniszterelnök;
az Ellenzéki Kerekasztal, a társadalmi szervek és mozgalmak (harmadik oldal) között a békés átmenet politikai és jogi feltételeinek megteremtéséről, a többpártrendszeren alapuló demokratikus jogállam kialakításáról;
június 16-án, kivégzésük évfordulóján újratemetik Nagy Imrét és mártírtársait;
július 6-án meghal Kádár János, jelképesen is véget ér a nevével fémjelzett korszak;
szeptember 10-én a magyar kormány megnyitja nyugati határát az NDK-menekültek előtt. (Ősszel leomlik a két világrendszer közötti "vasfüggöny", sorra megbuknak a kelet- és közép-európai szocialista rendszerek.)
Kikiáltják a köztársaságot
a szovjet csapatok kivonulása
az első szabad többpárti parlamenti választások, az MDF győzelme.
Antall József lesz a miniszterelnök.
Göncz Árpád a Magyar Köztársaság elnöke.
Taxisblokád Magyarországon.
március 29. Magyarország az EFTA társult tagja.
február 8-án Magyarország aláírja a januári brüsszeli NATO csúcson elfogadott ?Partnerség a békéért" program keretdokumentumát;
április 1-jén a hivatalos EU-csatlakozási kérelem benyújtása Athénban;
májusban a választások az MSZP győzelmével érnek véget. Horn Gyula alakít kormányt koalícióban az SZDSZ-szel.
március 12. A Bokros-csomag bejelentése
március 19. Magyar-szlovák alapszerződés
április 19. Magyar-szlovák Duna-egyezmény
május 7. Az OECD 27. Tagja Magyarország
július 26. Az EU-kérdőívek átadása
szeptember 6. Hazánkba látogat II. János Pál
szeptember 16. Magyar-román alapszerződés.
szeptember 25. Diáktüntetések a felsőoktatási tandíj ellen.
A Fidesz Magyar Polgári Párt győz a választásokon;
kormányfő Orbán Viktor
Magyarország NATO-tag
Millenniumi év kezdete
Ciánszennyezés a Tiszán
Mádl Ferenc a köztársasági elnök
április 7 és 21 . A Magyar Szocialista Párt győz a választásokon; a miniszterelnök Medgyessy Péter
október 20. Önkormányzati választások Magyarországon (részvétel: 51,06%)
április 12. Az eredményes EU-népszavazáson az érvényesen szavazó választópolgárok 83,76 %-a IGEN választ adott;
április 16. Az athéni csúcsértekezleten Medgyessy Péter miniszterelnök aláírta a csatlakozási szerződést
május 1. Magyarország csatlakozott az Európai Unióhoz