Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Külgazdaság

Létrehozva: 2006. április 1.
Módosítás: 2006. április 1.
Forrás: Külügyminisztérium

Ugrás a cikkre...

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk:


A külpolitikai célok megvalósítása ma már elválaszthatatlan a külgazdasági érdekek érvényesítésétől, a diplomácia szorosan összefonódik a külgazdasági tevékenységgel. Ennek jegyében a Kormány 2000 februárjától a külügyminiszter hatáskörébe utalta a külgazdasági tevékenység irányítását, megteremtve ezzel a feltételeket a külpolitikai és a külgazdasági célok hatékony összehangolásához, a magyar érdekek érvényesítési lehetőségeinek javításához, a magyar nagykövetségeken dolgozó külgazdasági attaséknak, valamint a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. (ITD-H) által működtetett Kereskedelmi Szolgálat irodáinak a külpiaci munkát segítő harmonikus együttműködéséhez.
A világgazdasági helyzet, a magyar gazdaságpolitikai érdekek és törekvések, valamint a közelgő európai uniós tagság támasztotta követelmények együttes figyelembe vételével dolgozta ki a Külügyminisztérium Magyarország külgazdasági stratégiáját, amelyet a Kormány 2001. októberében hagyott jóvá. A dokumentum a középtávú gazdasági stratégiában meghatározott makrogazdasági célokra épül, és kijelöli az EU-csatlakozásig terjedő időszak feladatait a gazdaságdiplomáciában, a kereskedelem-fejlesztésben és a közvetlen külföldi beruházások ösztönzésében.
A magyar gazdaság tartós és nemzetközi összehasonlításban is magas növekedési ütemű pályán halad, a növekedés elsődleges forrását a kivitel jelenti. Ezért a gazdaságdiplomáciai tevékenység legfontosabb célja és feladata az áruk és szolgáltatások kivitelének további gyors ütemű növelése, a kivitel előtt álló akadályok lebontása
A magyar export mintegy háromnegyede már most is az Európai Unió országaiba kerül, így a cél nem a részarány növelése, hanem a jelenleginél egyenletesebb megoszlás elérése, és az exportnak a nemzetgazdasági átlagnál magasabb ütemű bővítése a szomszédos államokba (kiemelten a CEFTA-országokba és a délkelet-európai térségbe), Oroszországba, a tengerentúli fejlett országokba, a Közel-Keletre. Magyarország külkereskedelmi forgalmának mintegy 85 százalékát szabadkereskedelmi partnereivel bonyolítjuk: az ipari termékek vámmentesen és adminisztratív korlátozások nélkül jutnak e piacokra, és liberalizált az agrárforgalom növekvő része is. A stratégia a kiviteli feltételek további könnyítésének egyeztetését irányozza elő a szabadkereskedelmi partnerekkel, és újabb egyezmények létrehozásával is számol. Magyarország tevékeny részt kíván vállalni a WTO miniszteri értekezletén elhatározott átfogó tárgyalási forduló munkájában, mert fontos érdeke fűződik az agrárkereskedelem és a szolgáltatásforgalom további liberalizálásához.
A csatlakozással Magyarország átveszi az Unió külkapcsolati, kereskedelempolitikai rendszerét, az erre való felkészülés sikeresen halad.
A kereskedelemfejlesztési célok elérésének állami támogatására a kollektív exportösztönzés eszközeként a Külügyminisztérium kezelésében létrejött a Kereskedelemfejlesztési Célelőirányzat, amely vissza nem terítendő költségvetési támogatással segíti (2001-ben 1,5 Mrd Ft) a magyar vállalkozók külpiaci munkáját.
Ugrás vissza Ugrás vissza...