MORZSÁK
TARTALOM:Szilárd Leó
Létrehozva: 2006. április 1.
Módosítás: 2006. április 1.
Forrás: Magyarország.hu
Cikk:
1898. február 11., Budapest - 1964. május 30., La
Jolla
Fizikus, biofizikus, atomtudós
Berlinben végezte egyetemi tanulmányait, itt doktorált, egy
ideig Einstein munkatársa volt. Hitler hatalomra kerülése után Bécsben,
Londonban, Oxfordban, majd az Egyesült Államokban élt. 1939-tőlaz olasz Enrico
Fermivel az uránhasadás elméleti lehetőségeit vizsgálta, majd az első
atomreaktor megteremtésén dolgozott. Az atomreaktor szabadalma Fermit és Szilárd
Leót illette meg, de a háború után e szabadalmat megvette az Amerikai Egyesült
Államok - jelképes 1 dollárért. Még berlini tartózkodása alatt, 1929-ben írta az
információelmélet és a hőtani entrópia közötti kapcsolatról szóló cikkét, amely
ma az információelmélet és az agykutatás egyik alapja. A hitleristák elleni
bevetés reményében 1939-ben (Fermi, Wigner Jenő, Einstein és Teller Ede
társaságában) levélben hívta fel Roosevelt amerikai elnök figyelmét az
uránhasadás katonai alkalmazásának lehetőségére. Az amerikai kormány el is
indította a Manhattan-tervet, amelynek célja az atombomba létrehozása volt. A
második világháború befejezése után már Szilárd Leó figyelmeztette Einsteinnel
együtt az Egyesült Államok kormányát az atombomba bevetésének
szükségtelenségére, és szorgalmazta az amerikai és a szovjet tudósok
együttműködését, a fegyverkezési verseny megakadályozását. A második világháború
után kezdte alkalmazni a fizikai kutatás módszereit a biológiában. Chicagóban és
Kaliforniában már a biológia professzora volt. Őt szokás a biofizika
megteremtőjének tekinteni.
1960-ban az atomenergia békés felhasználása érdekében
folytatott munkásságáért elnyerte a washingtoni tudományos akadémia Atoms for
Peace Award díját.
(MTI Rt. Sajtóadatbank)