MORZSÁK
TARTALOM:Magyar gazdaságról általában
Létrehozva: 2006. április 1.
Módosítás: 2006. április 1.
Forrás: Magyarország.hu
Cikk:
Magyarország közepesen fejlett, ipari-agrárjellegű,
külgazdaság-érzékeny ország. Nyersanyagokban és energiahordozókban szegény,
területén kőolaj-, földgáz-, bauxit-, szén-, kaolin-, zeolit-, perlit-,
bentonit-, illetve építőipari andezit, riolit, tufa, mészkőbányászat folyik, de
jelentős behozatalra szorul a nyersanyagokból.
Magyarországon a GDP-nek közel kétharmadát a szolgáltatói
szektor állítja elő. Ezen belül is kiemelkedő a pénzügyi tevékenységek,
ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatások, valamint a közösségi szolgáltatások
(igazgatás, oktatás, egészségügyi, szociális ellátás) súlya. Az ipar, mely
elsősorban a feldolgozóiparra támaszkodik, mintegy negyedét termeli a nemzeti
összterméknek. Viszonylag alacsony, 4-5 százalék a mezőgazdaság, valamint az
építőipar részesedése.
A GDP növekedési üteme többé-kevésbé stabilan
1,5-2%-ponttal meghaladja az EU-15 átlagát, igaz, az újonnan csatlakozók körében
a magyar növekedési ütem relatíve halványnak minősíthető. Tavaly a kedvező
nemzetközi feltételek hatására megtört a 2001 óta megfigyelhető lassulási trend,
a 4%-os növekedés ? a mezőgazdasági hozzáadott érték kiugró, 36%-os bővülésén
felül ? az ipar és az építőipar 5% körüli növekedési ütemének tudható be, míg a
szolgáltatási szektor ágazatainak többsége jócskán átlag alatti növekedést
produkált (kivétel a szállítás és raktározás).
2001-ben Magyarország a korábbi csúszó leértékeléses
árfolyam-rendszerről egy széles sávos lebegő rendszerre tért át, melyben a
forint árfolyama a központi paritás körül egy ?15 százalékos sávban ingadozhat.
Ezzel párhuzamosan végbement a teljes devizaliberalizáció és a jegybank az
inflációs célkitűzés rendszerét kezdte alkalmazni. Mindezek, valamint kedvező
külső körülményeke hatására az inflációt 2003 végére sikerült 4,7 százalékra
csökkenteni. 2004-ben a magas olajárak, az élelmiszerárak megugrása és a
közvetett adók emelése miatt az infláció átmenetileg új lendületet kapott, de
ősztől már ismét a inflációmérséklő tényezők váltak meghatározóvá.
2000-re az államháztartási deficitet sikerült a a
maastrichti kritériumokban megszabott 3 százalékos GDP-arányos értékre
csökkenteni. Ezt követően azonban a hiány jelentősen növekedett, 2002-re elérte
a kiugróan magas 9,2 százalékos szintet. 2003-2004-ben sikerült a deficitet
csökkenteni, de a csökkenés üteme lassúbb, mint ahogyan azt az időnként irreális
tervek előirányozzák.
A GDP-arányos bruttó államadósság 2000-re szintén a 60
százalékos maastrichti referenciaérték alá került, majd 2001-ben még tovább
csökkenve 53,5 százalékos szintet ért el. Ezt követően viszont az
államadósság/GDP mutató elsősorban a magasabb államháztartási hiányok
következtében növekedni kezdett. A növekedés azután is folytatódott, hogy az
államháztartási deficit mérséklődni kezdett. 2004-ben az államadósság ?
legalábbis ha figyelmen kívül hagyjuk a nyugdíjpénztári befizetéseket ? túllépte
a 60%-os maastrichti referenciaértéket.
A folyó fizetési mérleg egyenlege növekvő tendenciát mutat
az elmúlt három évben. A 2001. évi 6,2 százalékról a GDP-arányos deficit 2003-ra
elérte a 8,7 százalékos szintet, és 2004-ben a hiány minimális mértékben tovább
is nőtt. (Igaz, ez utóbbinak részben az EU-csatlakozással összefüggő
elszámolás-technikai okai is vannak.)
A külkereskedelmi termékforgalom volumennövekedése 2000
után mind a behozatal, mind a kivitel esetében jelentősen lassult, de ezt
követően fokozatos élénkülés ment végbe. Említésre méltó, hogy a 2003-as kitérő
után tavaly az export ismét dinamikusabban nőtt az importnál, és ez az enyhe
cserearányromlás ellenére is a külkereskedelmi mérleghiány enyhülését
eredményezte.
A 2001. évi kiemelkedő 4,39 milliárd eurós értéket követően
mérséklődés volt tapasztalható a működőtőke-beáramlás terén, igen megnőtt az
újrabefektetett jövedelmek aránya, valamint 2003-ban a Magyarországról külföldre
kihelyezett tőke mennyisége is megugrott ? habár ez a növekedés utóbb
ideiglenesnek bizonyult. A 2003-as év abból a szempontból is sajátos volt, hogy
a részvénybefektetések egyenlege negatív volt, miközben a szokásos értéket
messze meghaladta a tulajdonosi hitelek egyenlege. 2004 ebből a szempontból is a
?normalitáshoz" való visszatérést jelentette.